Otthonunkban születő és önállóvá cseperedő cicáink életének minden területén szem előtt tartjuk a fokozatosság elvét.
 Életterüket a mindenkori életkoruknak megfelelően növeljük, melyet kezdetben csak alvásra és evésre használnak, és a legfontosabb számukra, hogy a mama melege és teje a lehető legrövidebb úton elérhető legyen. Erre egy puha, meleg és biztonságos fészek a legalkalmasabb. Később már szaladgálásra, mászásra, birkózásra, játékra és felfedezésre is egyre nagyobb igényt tartanak. Ilyenkor számukra játszótérré válik az egész világ, ezért a mi dolgunk az, hogy megmutassuk nekik a közös együttélés szabályainak kereteit. 
     Nyolc hetes korukig fő táplálékuk az anyatej. Négy hetes koruktól kezdjük el bevezetni őket az egyre szilárdabb táplálékok világába. Hiszünk a fajtatápok mögött álló tudományos háttérben, amely lehetővé teszi, hogy az állat minél koncentráltabban vegye fel a szükséges ásványi- és tápanyagokat, egyben javítva a távozó salakanyagok állagát, csökkentve azok mennyiségét.  Fiatal korukban mégis igyekszünk megismertetni cicáinkkal a lehető legkülönfélébb ízvilágú és állagú, nyers és feldolgozott táplálékokat, kiküszöbölve ezzel az egyoldalú táplálkozást és a túlzott válogatósságot.
     Miután cicáink felnőttként is kizárólag bent tarthatóak, különös hangsúlyt fektetünk megfelelő szocializációjukra. Eleinte csak a legszükségesebb beavatkozások céljából vesszük őket kézbe, később azonban már rendszeresen simogatjuk őket, játékot kezdeményezünk velük, és elfogadjunk kreatív kezdeményezéseiket.
      Miután születésük első pillanatától kezdve a nap teljes hosszában közös légtérben tartózkodnak velünk, természetes számukra a kintről beszűrődő hangos járművek zaja, a háztartás vezetésével járó tevékenységek és hangok világa, vagy akár az emberek mozgása, miközben fokozatosan fel is veszik gazdáik életritmusát.
      Hat-nyolc hetes korukra már teljesen megbízhatóan használják a cica WC-t és a kaparófát, önállóan esznek és isznak. 
          Oltásaikat, chipjüket és egyéb orvosi ellátásaikat tíz, majd tizenkét hetes korban kapják, amikorra többnyire készen állnak arra, hogy új családjaikba költözzenek.